Vendégtiszt: Milyen történeteket mond Európa?
Milyen történeteket mond Európa? A múltat, a jelenet és a jövőt formáló narratívákhoz való igazodás
Ana Vasconcelos Martins és Sophie L. Vériter
kutatási asszisztensei, Európa történetei, Dahrendorf program, az Oxfordi Egyetem Európai Tanulmányi Központja
A narratívák, mint amilyenek lehetnek, a történelem erőteljes erői, amelyek ugyanolyan formálják az eseményeket, mint az események. Egy olyan pillanatban, amikor Európa számos – gazdasági, társadalmi, környezeti, politikai, sőt egzisztenciális és alapvető – kihívással néz szembe, az Európa által most elmondott történetek meghatározzák, hogy mi lesz tíz év múlva és azon túl is. Ezért fontos megérteni azokat a fő narratívákat, amelyek előkészítik Európa jövőjét.
2019. májusi 10. évfordulóján a szabadság tanulmányozására irányuló Dahrendorfi Program hivatalosan elindította az európai történetek projektet, amelyet a Mercator alapítvány, a ZEIT alapítvány és a Friedrich Naumann alapítvány finanszíroz. A projekt célja, hogy megragadja az Európa által elért és megmondandó történeteket, valamint azt, hogy az európaiak mit szeretnének az EU-tól.
Amint azt Timothy Garton Ash professzor, az európai történetek igazgatója akkoriban megjegyezte, potenciálisan annyi európai történet létezik, mint az európaiaké. Függetlenül azonban attól, hogy hány egyedülálló pillanat formálja az egyes emberek narratíváját, vannak múltbéli pillanatok, aggodalmak és remények Európa jövőjével kapcsolatban, amelyek transzverzálisak a kontinensről érkező európaiak tapasztalataihoz.
Kutatás és rendezvények
A több mint 20 európai kutatóból álló csapatunk az alábbi kutatási módszerek ötvözésével határozta meg azokat a meghatározó pillanatokat és célokat, amelyek Európa történeteit alkotják:
- Kvalitatív interjúk és öninterjúk a különböző generációkból, helyekről és társadalmi háttérrel rendelkező emberekkel, valamint különböző szakterületek szakértőivel;
- Közvélemény-kutatás az uniós szakpolitikai preferenciákról a Bertelsmann Alapítvány eupinions projektjével partnerségben;
- Másodlagos kutatás: egyéb normatív, leíró és elemző projektekből, valamint interaktív kezdeményezésekből, például weboldalakból, podcastokból és az európai történetek témaköreivel kapcsolatos mozgalmakból gyűjtött adatok.
A 10. évfordulós dahrendorfi konferencia óta, amelynek során a projekt kutatási fókuszát olyan különböző területek szakértői vitatták meg, mint a politika és a színház, csapatunk a Berlinben található Mercator Alapítvánnyal partnerségben konferenciát is szervezett „89 utáni” szakemberekkel (akik nagyjából 1980 és 2000 között születtek), ahol deliberatív közvélemény-kutatást végeztünk az európai történetek alapkérdéseiről. Két munkaértekezletet is szerveztünk Németországban középiskolás diákokkal, ahol megvitatták az Európa jövőjével kapcsolatos generációs attitűdöket. Ezek az események olyan meglátásokat és visszajelzéseket szolgáltattak, amelyek kulcsfontosságúnak bizonyultak a folyamatban lévő kutatásunk megtervezéséhez.
Főbb előzetes megállapítások
Interjúalanyaink hat kérdésre válaszolnak arról, hogy milyen pillanatokat tekintenek a legfontosabbnak az Európával kapcsolatos tapasztalataik szempontjából. A folyamatban lévő interjúk közül az első 117 alapján – amelyek mindegyike megtekinthető az európai történetek honlapján – a személyes tapasztalatok, például a tanulás és a külföldre utazás általában formatívabbak, mint bizonyos történelmi események. Ennek megfelelően a szabad mozgás az egyetlen legfontosabb dolog, amelyet a megkérdezettek többsége szerint Európa személyesen tett meg. A megkérdezettek többsége – az Egyesült Királyságban és más európai országokban – a brexitet tekinti a legutóbbi európai történelem legsúlyosabb pillanatának. Sokak – különösen kelet-európaiak – a 2004-es keleti bővítést tartják a legjobb európai pillanatnak.
Az éghajlatváltozás kezelése a legnépszerűbb válasz az interjúk utolsó kérdésére, amely arra vonatkozik, hogy a válaszadóink azt szeretnék, ha az EU 2030-ra elérné az EU-t. Ez a megállapítás részben alátámasztotta azokat a kérdéseket, amelyeket az uniós szakpolitikai preferenciákról szóló első, külön megrendelt közvélemény- kutatásunk során az európaiaknak feltettünk. Az éghajlat-változási politika mellett kikértük az emberek véleményét is a foglalkoztatásról és a szociális biztonságról. A 27 uniós tagállamban és az Egyesült Királyságban 16 és 69 év közötti több mint 12,000 válaszadó körében végzett felmérésből két legfigyelemreméltóbb megállapításunk a következő volt: „az európaiak 71%-a támogatja az egyetemes alapjövedelmet”; és b) „az európai fiatalok 53%-a gondolja úgy, hogy az önkényuralmi rendszerek jobban fel vannak készülve az éghajlati válság kezelésére”. Ezt a közvélemény-kutatást partnereink 2020. március 5. és 25. között végezték el, ami valószínűleg tükrözi a világjárvány válaszadóink aggályaira gyakorolt hatását.