A Formálódó Európa

Európa Térképének Megrajzolása

Hol kezdődik és meddig tart Európa? Európát ősidők óta különálló egységként írják le, melyet kulturális és történelmi folyamatok alakítottak ki – földrajzi értelemben azonban Európa és Ázsia egy földrész.

Az európaiak térképek iránti érdeklődése az ókori Görögországban és Rómában gyökerező, hosszú és változatos múltra tekint vissza. Az Amerikába vezető tengeri útvonalak 15. századi felfedezése nemcsak az európaiaknak az ismert világra vonatkozó nézeteit változtatta meg, hanem saját magukról alkotott képét is.

Virtuális séta

Európa alakításaLink is external

Az ókori földrajztudósok, mint például Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. 90–170 körül) munkái sejtetni engedik, hogyan képzelték ekkor a világot. Csak Európa, Ázsia és Észak-Afrika egyes részeit tüntették fel. Ptolemaiosz koordinátarendszert használt az egyes helyek meghatározásához. Térképei a 15. századot követően is az európai kartográfia alapjául szolgáltak.

A ptolemaioszi földrajzon alapuló világtérkép
Olaszország, 1454 körül
Ioannis Rhosos
Illusztrált kézirat
Másolat
Biblioteca Nazionale Marciana, Velence, Olaszország

Světová mapa v geografické poloze Ptolemy Ilustrovaný rukopis 1454

A középkori térképek gyakran áldozták fel a földrajzi pontosságot a keresztény üzenet és jelképrendszer érdekében. A reneszánsz korban Európát a keresztény identitás kifejezéseképpen Szűz Mária alakjában ábrázolták.

Európa mint Szűz Mária
Bázel, Svájc, (1588) 1628
Sebastian Münster (1488–1552) „Cosmographia” című művéből
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium

Encyclopedia with image of Europe as woman

Világnézetünket általában meghatározza, hol lakunk. Az Európán kívül készített térképek szembeszökő tanúbizonyságot adnak erre: ezeken földrészünk hirtelen távolinak és kicsinek tűnik.

Világtérkép
Kína, 2012
SinoMaps Press
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium

Európa Mítosza

Európé a mitológia szerint Fönícia (a mai Libanon) királyának leánya volt, akit Zeusz görög isten egy fehér bika képében elrabolt. Beleszeretett a szépséges hercegnőbe, és Kréta szigetére vitte őt.

Európa nevét az ókortól napjainkig e mitológiai történettel hozzák összefüggésbe. Megjelenik a művészetekben, az irodalomban, a vallás és a politika területén, és e történetet és képi világot az éppen aktuális kérdéseknek megfelelően értelmezik újra.

A görög és római kori kerámiákon, falfestményeken és mozaikokon gyakran megjelenik Zeusz mint bika hátán ülő Európé. A görög vázák nemzetközi kereskedelme is hozzájárult a mítosz elterjedéséhez.

Európé a bika hátán
Y templom, Selinunte
Szicília, i.e. 580-560 körül
Metopé replikája
Museo Archeologico Regionale Antonio Salinas, Palermo, Olaszország

Európé mitikus történetét gyakran felhasználták az európai politikáról szóló elemzésekben is. Már a 20. század elején találunk erre való utalásokat, például a pán-európai törekvések kapcsán, de a pusztító háborúk szörnyűségeivel és kegyetlenségével összefüggésben is.

„Barbaropa”
Németország, 1947
Heinz Trökes (1913–1997)
Olajfestmény vásznon
Európai Történelem Háza,
Brüsszel, Belgium

Európé mítoszának legutóbbi értelmezései szerint az Európa integrációját szimbolizálja. Megjelenik a bankjegyeken használt vízjelben, és felhasználták olyan politikai kérdések illusztrálására is, mint az euró válsága.

„Európa életközépi válsága”
The Economist, London, Egyesült Királyság, 1997. május 31.
Satoshi Kambayashi
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium

Európai Örökség

Mi fogja össze a kontinenst? Mit tekinthetünk európai örökségnek?

Európa több mint nemzeti történelmek összessége, de olyan civilizáció és kultúra-e, amelyet a történelem során kialakult egyedi hagyományok és értékek jellemeznek?

Vannak alapvető elemek, amelyek európai eredetűek, és amelyek az egész kontinensen elterjedtek. Tekinthetjük-e ezeket az európai kultúra megkülönböztető jegyeinek? Ha igen, az európai örökség mely részeit kell megőriznünk, mit akarunk megváltoztatni, és miről kellene vitáznunk?

A Közel-Keletről kiindulva a kereszténység egész Európára kiterjesztette befolyását, és a nyugati civilizáció meghatározó tényezőjévé vált. Az európai értékek, hagyományok és kultúra a mai napig e hosszan tartó keresztény örökséget tükrözik.

A pápát ábrázoló faragvány
Szent Márton székesegyház, Utrecht, Hollandia, 15. század vége
Tölgyfa
Museum Catharijneconvent, Utrecht, Hollandia

Carved figure of Pope St. Martin’s Church Utrecht

A 18. századi „felvilágosodás kora” vízválasztó volt Európa kulturális és politikai fejlődésében. Az ész és a racionális gondolkodás értékét hangsúlyozva drámai változásokat indított el a tudomány, filozófia, társadalom és politika terén.

Diderot és d'Alambert enciklopédiája
Párizs, Franciaország
1751–1772
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium

Inside front cover Diderot’s d’Alambert’s Encyclopaedia 18 century

A demokrácia egy olyan kormányzási forma, amely önrendelkezést biztosít a polgárok számára, és amelyben a politikai döntéseket az emberek többsége hozza meg. Európában a demokratikus berendezkedésű államok csak a 20. század során terjesztették ki fokozatosan a szavazati jogot valamennyi felnőtt állampolgárra.

Themisztoklészt száműzetésre jelölő szavazócserép
Athén, Görögország
Kr. e. 5. század
Agyag
Μουσείο Αρχαίας Αγοράς/ Ókori Agora múzeum, Athén, Görögország

Emlékezet

Ha emlékszünk a múltra, el tudjuk-e kerülni, hogy megismételjük hibáit? Az emlékezés nélkülözhetetlen. Akár egyénekről, akár társadalmi csoportokról van szó, ez a tanulás és az öntudat alapja.

Az emlékezet azonban bonyolult jelenség. Igen szelektív, és elválaszthatatlanul összekapcsolódik a feledéssel. Emlékeink a történelem szerves részét képezik, és meghatározzák jelenünket és jövőnket. Az, hogy miként emlékezünk ugyanarra a történetre, folyamatosan változik.

Az emlékezet szubjektív, és erősen befolyásolják a körülmények. Anne Frank, a náci megszállás alatt Amszterdamban bujkáló fiatal zsidó lány naplója világhírnévre tett szert. Az efféle vallomások, amelyek személyessé teszik a történelmet, néha többet mondanak számunkra, mint a történetírási elemzések.

Het Achterhuis/ Egy fiatal lány naplója
Anne Frank (1929-1945)
Amszterdam, Hollandia, 1947
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium

Inside front cover diary image Anne Frank

Az emlékezet a történelmi háttértől függ. Néha bosszúra sarkall, máskor megbékélésre. Az első világháborús megemlékezés eme jelképes pillanata, François Mitterand és Helmut Kohl részvételével, a Franciaország és Németország közötti történelmi viszály végét jelentette.

Közös megemlékezés a verduni csatáról
Verdun, Franciaország, 1984. szeptember 22.
Fénykép
Axel Springer Syndication, Berlin, Németország

Black white photograph leaders holding hands

Az emlékezet manipulálható, az emlékek kitörölhetők és tönkretehetők. Az önkényuralmi rendszerek sajátossága volt bizonyos emberek kiradírozása a történelemből. Lev Trockijt és Lev Kamenyevet, miután 1929 után összeütközésbe kerültek Joszif Sztálinnal, eltávolították a Lenin beszédéről készült ikonikus fényképről.

Trockij és Kamenyev Lenin oldalán / Trockijt és Kamenyevet kiretusálták a fényképről
Moszkva, Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság, 1920. május 5. / 1929 után
Fénykép / Retusált fénykép
Getty Images, Amszterdam, Hollandia

Black white photograph Lenin passionate speech to crowd