Európa és a harmincéves háború
2024. április 27. 2025. január 12.
Ingyenes. A 10 évnél fiatalabb személyek vagy csoportok esetében nincs szükség előzetes foglalásra.
Vezetett látogatások
A Bellum et Artes kiállítás vezetett látogatásai angol, francia, holland és német nyelven érhetők el a nagyközönség számára. A látogatások középpontjában a harmincéves háború különböző művészetek szemszögéből történő értékelése áll, a látható gondolkodáson alapuló „aktív részvétel” módszer alkalmazásával.
- Időtartam: 60 perc
- Csoportméret: 10–15 fő
- Foglalási idő: egy hónappal korábban
Foglalási platformunkon keresztül tartsa fenn a vezetett látogatást.
Áttekintés
A művészeteknek a harmincéves háború (1618–1648) idején betöltött szerepével foglalkozó nemzetközi kiállítási központok. A Bellum és Artes (War and Artes) elnevezésű kiállítás feltárja a konfliktus és a művészi kifejezés közötti összetett kölcsönhatást.
A Bellum et Artes egy korai nagyszabású konfliktust tár fel Európában azáltal, hogy a harcban álló felek stratégiailag alkalmazzák a művészeteket mint katonai propagandaeszközt, és fokozzák hatalmukat. Ezt követően bemutatja a műalkotások mint „a béke nagykövetei” hatását. A művészek migrációja és a művészeti kincsek kiszorítása ebben az időszakban olyan témák, amelyeket interaktív médiaállomásokon keresztül lehet elemezni. Ezen túlmenően Bellum és Artes a békéért folytatott küzdelembe, a politikai rendszerek megvilágításába, valamint a ma is releváns jogi és politikai elvek keletkezéséhez vezet.
A 2025 elejéig tartó kiállítást a „War and Art” témájú rendezvények kísérik – például vezetett túrák és filmvetítések –, amelyek gazdagítják a látogatókat az első páneurópai háborúról és e téma jelentőségéről korunkban.
A Bellum et Artes egy hét ország tucat intézményét magában foglaló, egész Európára kiterjedő kutatási projekt, amelyet a kelet-európai történelemmel és kultúrával foglalkozó Leibniz Intézet és a Drezda Állami Művészeti Gyűjtemények koordinálnak. A brüsszeli kiállítást az Európai Történelem Házának csapatával közösen rendezték, és e nemzetközi együttműködés főbb eredményeit és eredményeit emeli ki.
A kiállítás
A harmincéves háború alatti konfliktusok jelentős hatást gyakoroltak Európára, és megrendítették a kontinenst. Az 1618-as Bohemian Revolt 1648-ig tartó, elhúzódó háborút váltott ki, amely különböző – a hatalmi harcok, a vallási feszültségek és a felsőbbrendűség állításai által táplált – harcokat vont össze a régiók politikai tájaival.
Partnerinterjúk
Felkértük az Európai Történelem Házában működő Bellum és Artes kurátorait, partnereit és hozzászólóit, hogy vitassák meg a kiállítás egyik fő témáját.
A háború szereplői és a művészet szerepe
Az európai kormányzóházak, amelyek bonyolult családi kötelékek révén kapcsolódnak egymáshoz, politikai és vallási szövetségeket mozgósítottak az öröklési követelések érvényesítésére. A fegyverek mellett ezek a dinamizmus művészi diplomáciában is szerepet vállaltak, értékes műalkotásokat használva a hatalom és a diplomáciai gesztusok szimbólumaként. A háborús idők ellenére jelentős beruházásokra került sor a művészet terén, kiemelve a célzott imázskampányok szerepét az európai királyi bíróságok presztízsének és támogatásának fokozása érdekében. A háborúban részt vevő szereplők az európai államokat – például Spanyolországot, Franciaországot, Dániát és Svédországot – meghatározó vezető dinamikák voltak, és a Szent Roman Birodalom legerősebb házait képviselték.
Johannes Wundes the Young (aktív kb. 1590–1630) (gyorsító), Clemens Einhorn (dagger)
Ornamentálisfegyver-készlete John George I (Szászország rapier
és dagger, német) 1640 előtt. Rüstkammer, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Németország
Hogyan fejti ki hatását a háború?
Háború esetén az államok katonai magánvállalatokra ruházták át szervezetüket. Ezek a katonaság szakértői voltak, és kilábaltak a háborúból, zsoldosokat vonzottak és vezették a kampányt. A hadsereg felszerelése és fenntartása azonban rendkívül költséges volt, ezért a hozzájárulások zsarolása elkerülhetetlen volt, bár súlyos terhet rótt a lakosságra. Számos csapat rosszul fegyelmezett és kirakodott falvakat és városokat, figyelmen kívül hagyva a rendet és a hadiállapotot.
Háborús mellkas; páncélozott, kifinomult reteszelőmechanizmussal működő Rüstkammer, Staatliche
Kunstsammlungen Dresden, Németország. Fénykép: Thomas Seidel
A háború szörnyűségei
A harmincéves háború példátlan halálesetekkel és pusztítással járt, ami traumatikus időszakot teremtett az európai történelemben. A Szent Roman Birodalom lakosságának mintegy egyharmada erőszaknak, éhínségnek és betegségnek volt kitéve. A polgári szenvedést súlyosbították az egymással szemben álló és szövetséges csapatok által elkövetett erőszakos támadások, nemi erőszak és fosztogatások. A művészek saját háborús tapasztalataikból merítve műveikben ábrázolták ezeket az atrocitásokat, szándékosan szembeállítva a szörnyűséget az esztétikai vonzerővel, amely visszhangot keltett a kortárs gyűjtőkkel.
Daniel Hubatka, egykori katona, a háborús sérülések dokumentálása, 1655
Sächsisches Staatsarchiv – Hauptstaatsarchiv Dresden
Háború a médiában
Az európai eseménynek tekintett háború a nyomtatott hírek széles körű terjesztésével, többek között széles körű tájékoztatókkal és szórólapokkal a média fellendülését váltotta ki. Ezeket az anyagokat mindkét fél propaganda céljára használta fel, a médiát az éles szatírozás és az „álhírek” terjesztése céljából másodlagos harctérré alakította át.
Simon van de Passe (?) „The Great European War Ballet”
Észak-Hollandia, 1632. Rijksmuseum, Amszterdam, Hollandia
Művészet és művészek a háború idején
A háború során a kulturális javak különösen veszélyeztetett tárgyakká váltak. A királyi vezetők tisztában voltak a művészeti kincsek fontosságával. A fosztogatásokra többek között Heidelberg (1622), Mantua (1630), Mainz (1631), München (1632), Stuttgart (1634/35) és végül Prágában (1648) került sor. A győztesek műalkotások és könyvek tulajdonjogát szerezték, amelyeket saját gyűjteményükhöz adtak hozzá, vagy ajándékoztak őket ajándékokért cserébe. Hátterét és eseményes történelmét tekintve az ebből az időszakból származó zsákmányolt művészet Európa közös kulturális örökségének jelentős részének tekinthető.
Domenico Fetti (1589–1623), David Goliath vezetőjével, 1614/1615 Staatliche
Kunstsammlungen Dresden, Gemäldegalerie Alte Meister fényképe: Elke Estel, Hans-Peter Klut
A béke felé vezető út
Az 1618-as konfliktust követően a békéért tett erőfeszítések kezdetben megakadtak, egészen az 1648-as nyugat-fáliai békéig. A jogi szakértők lefektették a modern nemzetközi jog alapjait, és a háborúhoz való jogot a szuverén államokra korlátozták. A diplomaták mint jogi szakértők kulcsszerepet játszottak a béketárgyalások alakításában. A Westfália békéje átszervezte a Szent Roman Birodalomot, és szuverenitást biztosított Hollandiának és Svájcnak. Annak ellenére, hogy az európai béke továbbra is elképzelhetetlen maradt, a béketeremtési célkitűzések továbbra is fennmaradtak. Az 1649–1650-es nürnbergi végrehajtási kongresszus megszilárdította az eredetileg törékeny békét azáltal, hogy biztosította a csapatok leszerelését, ami a háború végét jelző ünnepi fesztivált eredményezett.
Az osnabrücki békeszerződés ratifikálása Christina svéd királynő által, Stockholm, 1648. november 18., Sächsisches
Staatsarchiv – Hauptstaatsarchiv, Drezda, Németország
Európa 1648 után: háború és béke
Annak ellenére, hogy 1648-ban Westfália békéje volt, Európa nem ért el tartós békét. Folytatódtak a háborúk, a militarizáció és a gyarmati terjeszkedés, ami pusztító konfliktusokhoz vezetett. A két világháború aláásta az egyetemes békére irányuló erőfeszítéseket olyan kezdeményezések révén, mint a Hágai Egyezmények és a Nemzetek Ligája. Bár az Európai Unió a II. világháború óta megakadályozta a tagállamokat abban, hogy háborút folytassanak egymással szemben, a konfliktus veszélye továbbra is fennáll Európában, miközben a politikai célok elérésének eszközeként folyamatosan elítélik.
Martin John Callanan (született 1982), Wars during my life, 2014, video, 14’.20", A művész udvariája
Partnerintézmények
