Felelősségkizáró nyilatkozat
Ezen a felületen Ön gépi fordítást tud kezdeményezni, mely az Európai Bizottság eTranslation fordítóprogramjával fog elkészülni. A gépi fordítás célja, hogy általános tájékoztatást nyújtson a kért nyelven a megjelenített oldal tartalmáról. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Csatlakozzon hozzánk egy többnyelvű látogatáson az „Európa most” című állandó kiállításunk új, 6. emeletén. Fedezze fel, milyen aktuális kihívásokkal szembesül Európa napjainkban – az éghajlatváltozástól kezdve a gyarmati örökségen és a brexiten keresztül egészen a Covid-világjárványig –, hogy csak néhányat említsünk.
Ezt a videót 2021. május 9-én, Európa-napon hozták létre, hogy az Európai Történelem Házának 6. emeletén megnyíljon Európa most.
2012-ben az Európai Uniónak ítélték a Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság elismerte az EU-nak a megbékélés és béke, a demokrácia, az emberi jogok és a szociális jólét előmozdítása terén elért eredményeit.
Az elmúlt években azonban az Európai Unió számos válságon ment keresztül, amelyek jelentős nyomást gyakoroltak rá.
A gazdasági és monetáris kérdések, a migrációs válság, a terrorizmus, a brexit és korunk egyéb drámai eseményei megmutatják, mennyire törékenyek és ellentmondásosak a jelenlegi körülmények.
Nobel-békedíjas kitüntetés
, Norvégia, 2012.
évi Európai
Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása; a földi életünk jövőjét fenyegető veszély. A túlzott szén-dioxid-kibocsátás és az ipari szennyezés miatt bekövetkezett, ember okozta globális felmelegedés egész ökoszisztémákat tesz tönkre és fenntarthatatlanná teszi életmódunkat.
A Greta Thunberg fiatal svéd aktivista által elindított „Péntekek a jövőért” kezdeményezés világszerte mozgósította a diákokat, akik radikális ökológiai változást követelnek.
A mai 15 évesek számára az éghajlatváltozás kézzelfogható fenyegetést jelent jövőbeli kilátásaikra nézve.
A „Youth for Climate for Climate” (Fiatalok az éghajlatért) című kiadványban használt banner,
Brüsszel, Belgium, 2019
. Az Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
A történelem során először döntött úgy egy tagállam, hogy kilép az EU-ból.
A megosztó népszavazás eredményét követően az Egyesült Királyság elindította a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti eljárást, ami 47 évnyi tagság után, 2020. január 31-jén az EU-ból való kilépéséhez vezetett.
Ez a történelmi pillanat a brit zászlónak a Régiók Bizottságán kívülről, Brüsszelből való kiemelése és az Európai Történelem Háza gyűjteményének kiegészítése volt.
Az Union Jack levonva a Régiók Bizottsága Jacques Delors épületéből,
Brüsszel, Belgium, 2019–2020, Európai Történelem
Háza, Brüsszel, Belgium
Az Ariane űrrakéta mára az európai űrkutatási együttműködés egyik jelképévé vált. A hidegháború idején, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió a világűr meghódításáért versengett, az Európai Gazdasági Közösség is saját űrkutatásba kezdett.
Az első Ariane–1 rakétát 1979. december 24-én bocsátották fel Francia Guyanában. Ezzel Európa saját üzleti célú és tudományos űrprojekteket indíthatott. 1996 és 2023 között az Ariane–5 hordozórakéta távközlési, Föld-megfigyelési és tudományos célú műholdakat állított pályára, többek között a Galileo helymeghatározó rendszerhez kapcsolódó küldetésekhez. Utódja, az Ariane–6 először 2024. július 9-én szállt fel a világűrbe.
A legendás Ariane-5 rakéta makettje
1996 és 2023 között 117 alkalommal repült; 2016 körül készült makett
Európai Bizottság, Védelmi és Űripari Főigazgatóság, Brüsszel, Belgium
A háborúk és a katonai konfliktusok továbbra is fennállnak Európában, annak ellenére, hogy az EU tagállamainak sikerült elkerülniük az egymással folytatott háborút. A 2008-as Russo-Grúz háború, a Krím 2014-es orosz annektálása, a Donyeckben és Luhanszkban befagyott konfliktus, valamint az Örményország és Azerbajdzsán közötti határválság, amely 2022-ben rövid háborúba tört ki, határozottan emlékeztet arra, hogy a békét nem lehet magától értetődőnek tekinteni.
2022 februárjában Oroszország jogellenes katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A háború tovább eszkalálódik, megrázkódva a biztonság nyugati koncepcióját, és az orosz fél taktikai nukleáris fegyverek használatával fenyeget. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy soha nem álltunk ennyire közel egy harmadik világháborúhoz.
Az
Irpin orosz hadsereg által meggyújtott személygépkocsiajtaja, Kijev régió, Ukrajna, 2022. évi Európai Történelem
Háza, Brüsszel, Belgium
2022 februárja óta az ukrán hadsereg a NATO és az Európai Unió katonai támogatásával védi az országot az illegális orosz invázióval szemben. A háború elképzelhetetlen szenvedést és pusztítást okoz, és több tízezer katonát, de civileket is meghalt vagy megsebesített.
Emberek milliói – főként nők és gyermekek – menekültek el Ukrajnából, és találtak menedéket az Európai Unió országaiban. Oroszország Ukrajna elleni agressziója erős egységbe kovácsolta az uniós tagállamokat, és szolidaritási hullámot váltott ki az egész kontinensen. Civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek segítették a menekülteket abban, hogy kiheverjék a háború szörnyűségeit.
Az ukrán menekülteket a román határon,
Dan Perjovschi (született 1961-ben született)
Seneca (SNK) egyesületnél befogadó önkéntesek által viselt póló, Bukarest, Románia, 2022
A Covid19-világjárvány rávilágított az emberiség kiszolgáltatottságára, és próbára tette az európai szolidaritást.
A világjárvány kezdetén az európai országok egyénileg reagáltak a határok lezárásával, az utazás szabadságának korlátozásával és a polgári szabadságjogok korlátozásával. A döntést bírálók az alapvető szabadságok hosszú távú korlátozásától tartanak.
A nehézségek közepette azonban a hétköznapi emberek közötti szolidaritás széleskörű megnyilvánulásának lehettünk tanúi. Ezzel párhuzamosan a tagállamok és az uniós intézmények összeültek, és egy példa nélküli újjáépítési programról állapodtak meg, amelynek célja a világjárvány által leginkább sújtott társadalmak és gazdaságok támogatása.
Anna Vasof (1985-ben született) „kézi Mask”szerzője,
kerámia és elasztikus szalagok, Bécs, Ausztria, 2020. március,
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az új technológiák gyökeres változásokat hoztak abban, ahogy élünk, kommunikálunk és kapcsolatot tartunk egymással. A világ egyre összekapcsoltabbá válik, sok lehetőséget, ugyanakkor új kockázatokat is teremtve.
Ma az adat az „új olaj”, így a digitális adatvédelem korunk egyik legnagyobb kihívásává vált. A viselkedésünkre, gondolatainkra és vágyainkra vonatkozó információk gyűjtése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy befolyásolják és manipulálják életünket és döntéseinket. Az új kommunikációs eszközök lehetővé tették a kiterjedt megfigyelést és a félretájékoztatás gyors terjedését.
Anélkül, hogy észrevennénk, egész társadalmak demokratikus folyamata kerülhet veszélybe, és a polgárok elveszíthetik választási szabadságukat.
„Pixelhead”, felügyelet elleni maszkként használt Martin
Backes (született 1977), Németország, 2010. Európai Történelem
Háza, Brüsszel, Belgium
Rorizmus fenyegetést jelent Európa biztonságára és demokratikus rendjére nézve, és egy globális szinten tapasztalható jelenség része korunk társadalmában. Az Európa-szerte bekövetkezett iszlamista vagy szélsőjobboldali terrortámadások olyan eszmék erőszakos kifejeződései, amelyek éles ellentétben állnak a sokszínűség és a pluralizmus értékeivel.
A szélsőséges ideológiák gyakran a múltat idéző ideológiákból vagy a vallási fundamentalizmusból merítenek ihletet.
Az ilyen jellegű gyűlölettel és erőszakkal szemben az emberek késlekedés nélkül szolidaritással válaszoltak, és kölcsönös elfogadást és békét szorgalmaztak.
Szolidaritás üzenete a szélsőjobboldali terrortámadásokat követően
Oslo és Utoya (Norvégia), 2011. július ©
Riksarkivet, Oslo, norvég kartonjel a madridi terrortámadások után hagyott szolidaritási
üzenettel, 2004.
Museo del Ferrocarril de Madrid
Mi hozza közelebb egymáshoz az embereket Európában? Európa sokszínűsége nagyrészt a határokon átnyúló találkozások és kulturális csereprogramok eredménye.
Az együttműködésen alapuló feltérképezési kísérlet részeként térképezze fel az európai és Európán kívüli helyekkel való kapcsolatait.
Európa nyomon követése © Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Ez a mosogatós szobor, amely a múzeum központi lépcsőházát uralja, 27 történelmi idézetből áll, amelyek az európai történelem folyamatosan változó értelmezését képviselik.
Eastman építési terület – Az Európai Történelem Háza épületének felújítása
© Európai Unió – Európai Történelem Háza, 2016/Benoit Bourgeois
Kiállításunkon digitálisan hozzáadhatja gondolatait a műalkotás többi részéhez.
Történelem Vortex © Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Felülről nézve az európai tájak új szemszögből mutatják be a történelem nyomait. Tájai nagyrészt kulturális jellegűek, és az emberi tevékenység pozitív és negatív jegyeit egyaránt magukon viselik. A történelem figyelemreméltó változatosságot eredményezett, amely meglepő hasonlóságokat és különbségeket mutat.
Európai tájak © Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Fedezze fel az európai városok múltját és jelenét webkamerákon és műalkotásokon keresztül. Tervezze meg saját virtuális utazását és e három eszköz valamelyikének segítségével vetítse ki a falra.
Kép Európáról © Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az Európai Történelem Háza: az én történetem egy egyedi, együttműködésen alapuló projekt, amely Európával kapcsolatos személyes beszámolókat gyűjt össze. A történetek időrend és földrajzi elhelyezkedés szerint vannak csoportosítva. Az interaktív térkép segítségével böngészhet e történetek között. Saját európai emlékezetének hozzáadásához és megosztásához is regisztrálhat.
Európai Történelem Háza © Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
