Politikai változás
A 19. század – a forradalmak kora! Az 1789-es francia forradalom példáját követve Európa népei fellázadtak az arisztokrata uralkodó osztályok ellen és harcba léptek a polgári és emberi jogok, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvalósítása érdekében.
Forradalmi követelésként felütötte fejét a nacionalizmus, amely nagyobb demokratikus részvételt ígért a polgárok bizonyos csoportjainak, és egy olyan világot képzelt el, ahol a nemzeti területeket etnikailag homogén emberek lakják. Néhány jövőbe látó európai azonban a nemzeti elköteleződésen túl a földrész egységében bizakodott.
Virtuális séta
A forradalmárok Európa-szerte szembeszálltak az arisztokratikus kiváltságokkal és a hagyományos rendekkel. Különösen az 1848–49-es forradalmak jelentettek mérföldkövet az egyenlőségért, az önrendelkezésért és az emberi jogokért folytatott harcban. Ezek mindegyike napjainkra is kiható célkitűzés volt.
„A barikádok felállítása”
Német Szövetség, 1850 körül
Építőjáték, Fa, papír
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az 1789-es francia forradalom fordulópontot jelentett az európai történelemben. A meglévő politikai rendszereket aláásta a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjének az egész földrészen való gyors elterjedése. A francia forradalmárok támadása a párizsi Bastille börtön ellen 1789. július 14-én a korrupt szabályokkal és az arisztokrata kiváltságokkal való szembeszállás híres szimbólumává vált.
„Siege de la Bastille” (A Bastille ostroma)
Párizs, Franciaország, 1969, Jean-Bertrand Andrieu után (1761–1822)
Nagyméretű öntött bronz érme
Monnaie de Paris, Párizs, Franciaország
A legendák, mítoszok és a dicső múlt a nemzeti identitást – melyet a többitől elkülönülő és egyedülálló identitásként képzeltek – zászlajukra tűző nemzeti mozgalmak fontos elemévé váltak. Zászlók, himnuszok és szimbólumok: csak néhány azon eszközök közül, melyeket a nemzeti mozgalmak céljuk elérésére és az önmagukról alkotott kép megerősítésére használtak.
A Svájci Államszövetség legendás eskütétele
Svájc, 19. század
Kerámia tál
Svájci Nemzeti Múzeum, Zürich, Svájc
Piacok és emberek
Gőz, füst, gyárak, zaj – mindez a Nagy-Britanniában kirobbanó ipari forradalom kezdetét hirdette. Ezt követően különböző mértékben ugyan, de szerte Európában beindult a gyáripar, és a kontinens az iparosodás, a pénzügy és a kereskedelem központjává vált. Az új technológiai fejlesztések elindították az ipar fejlődését, a nehézipar fejlődésének motorja a gőzerő volt. Teljesen átalakultak a gyártási módszerek, és a több ezer munkást foglalkoztató gyárak tömegesen termelték az ipari és fogyasztási cikkeket.
A 19. században a munkások bérmunkások voltak, akik nem rendelkeztek semmiféle jogi vagy szociális védelemmel. Gyakran keserves körülmények között kellett dolgozniuk és élniük. Csupán a század végére, a szavazati jogok fokozatos megszerzésével javult a helyzetük.
A Maison du Peuple reklámja
Brüsszel, Belgium, 1899
Plakát reprodukció
Amsab-Instituut voor Sociale Geschiedenis, Gent, Belgium
Az iparosodás és a gépi gyártás bevezetése Európa-szerte alapvetően megváltoztatta az emberek munkakörülményeit.
Nasmyth-gőzkalapács
Nagy-Britannia, 1850 körül
másolat
Science Museum, London, Egyesült Királyság
A francia eredetű „burzsoázia”, vagyis polgárság szó annak az új társadalmi rétegnek az elnevezése, amely az ipari forradalom által előidézett társadalmi változások következtében jött létre. Ezek a gazdaságilag független, tanult és politikai jogokat szerzett emberek álltak a gazdasági és politikai változás mögött.
„Georges Hobé és felesége portréja”
Belgium, 19. század második fele
Gustave Vanaise (1854–1902)
Tudomány és technológia
A 19. század végén a sebesség, a lendület és fejlődésbe vetett hit határozta meg Európát. A vasutak, az elektromosság, a mozgókép, a fénykép és az új természettudományi és orvostudományi elméletek tanúsították Európa vezető szerepét a technológiai fejlődés ezen időszakában. Derűlátó időszak köszöntött be.
A vasutak időszakának beköszöntése megmutatta, hogy Európa technológiai téren kétségtelenül világelső. Az iparosodás egyre nagyobb méreteket öltött, és valamennyi társadalmi osztály számára lehetővé vált a távoli területekre való utazás.
A vasútvonalak megváltoztatták Európa képét: alagutak, viaduktok és hidak épültek, melyek korábban áthághatatlan akadályokon vezettek keresztül. 1882-ben megnyílt a világ addigi leghosszabb, 15 kilométeres, Észak- és Dél-Európát összekötő Gotthard vasúti alagútja. A vasútvonalak tömeges utazást és turizmust indítottak el.
Észak-Európából Olaszországba a Gotthárd-vasútvonalon
Lugano, Olaszország, 1898
Ismeretlen művész
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
A távíró távoli helyek között szinte azonnali kommunikációt tett lehetővé. Valamely városban elkövetett bűncselekményről – ahogyan az áruk világpiaci áráról is – gyors jelentést lehetett küldeni más városokba. A tenger alatti kábelek globális kommunikációt tettek lehetővé.
Belgiumban használt korai távírókészülék
London, Nagy-Britannia, 1844 körül
Cooke and Wheatstone
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az 1900. évi Világkiállítás is nyilvánvalóvá tette a 19. század végi, nemzetek közötti versengést és a nemzetközi feszültségeket, hiszen a tárlatok háborús fegyvereket és gyarmati falvakat is bemutattak. E versengés drámai hatást gyakorolt az elkövetkező évszázadra.
Harci fegyverek, Világkiállítás
Párizs, Franciaország, 1900
Kiállítási katalógus
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Imperializmus
A 19. században Európa vezető szerepet töltött be a világban. Terjeszkedtek a birodalmak, nőttek a gyarmati területek – mindezt pedig nagy erőkkel lendítette előre az ipari forradalom. A gyarmatok nyersanyagai és luxuscikkei gondoskodtak az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítéséről, cserébe pedig hatalmas piacokat ígértek az európai termékek számára. A visszaéléseket és egyenlőtlenségeket a vademberek „civilizálásának” szükségességével magyarázták. A rabszolgaság fokozatos eltörlését az intolerancia és a rasszizmus új formái követték.
1914-re az európai országok uralták a világ népességének 30 %-át. Európa évszázadokon keresztül részt vett a tengerentúli felfedezésekben és kereskedelemben, azonban az ipari forradalomból fakadó előnyök lehetővé tették Európa számára, hogy szorosabb ellenőrzése alá vonjon más kontinenseket.
Az 1884–1885-ös berlini konferencia meghatározta az afrikai földrész európai hatalmak közötti felosztásának alapvető szabályait, anélkül, hogy ebbe maguknak az afrikaiaknak bármi beleszólásuk lehetett volna. 1900 végére csupán három független állam maradt. Az európai hatalmak Ázsia térképét is felosztani készültek.
Európa és Japán felszeletelik Kínát
Le Petit Journal, Párizs, Franciaország, 1899
Henri Meyer (1844–1899)
Karikatúra
Európai Történelem Háza, Brüsszel, Belgium
Az új európai technológia által létrehozott eszközök, mint például a géppuska, döntő szerepet játszottak a gyarmatosítás előretörésében. Az őslakosok ellenállása még túlerő esetén is hiábavalónak bizonyult egy olyan fegyverrel szemben, amely ötvenszer gyorsabban tüzelt, mint egy hagyományos lőfegyver.
Gyorstüzelő Maxim gépfegyver
Hiram Maxim, (feltaláló) 1840–1916
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, 19. sz. vége
Royal Armouries of the United Kingdom, Leeds, Egyesült Királyság
Ám Európán belül is bizonyos népeket fajilag „kevésbé fejlettnek” tartottak, mint másokat. Az effajta rasszista elméletek ezeket a társadalmakat általában Európa földrajzi és társadalmi peremén helyezték el, és gyakran a 19. századi fejlettebb fajok élő őseiként tekintettek rájuk.
Egy zulu fiú maszkja
Berlin, Német Birodalom, 1891
Castans Panoptikum
Gipsz
Ard-Mhúsaem na hÉireann, Dublin, Írország