Ez a tanulmány, az 1848/49-es modernitásnak szentelt könyv utolsó fejezete, az Európai Történelem Háza állandó kiállításának 19. századi európai forradalmakról szóló részét mutatja be. Felvázolja a szekció fő témáit és fő tárgyait, valamint dramaturgiai szerkezetét és az azt alátámasztó nemzeti narratívákat. Különös figyelmet fordítanak a tudományos kutatásra, a didaktikai megközelítésre és az európai forradalmak bemutatására alkalmazott stratégiákra, amelyek bár származási helyükben, céljaikban és eredményeikben különböznek, ugyanakkor jelentős hasonlóságokat mutatnak. A kiállításon tárgyalt forradalmak elsősorban a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemre, az egységes nemzetállamok kialakítására, a polgári és politikai jogok érvényesítésére, a liberális alkotmányos és jogrendszerek létrehozására, valamint a társadalmi feltételek javítására összpontosítottak. E szakasz irányadó koncepciója a „politikai átalakulások” fogalma, amely fogalom egyaránt vonatkozik az egyes forradalmakra, amelyeket transznacionális eseményekként értelmeznek, és a tizenkilencedik század egészére, amelyet a politikai változás időszakának tekintenek, amelyben Európa belépett a modernitásba.
Tudományos hivatkozás
Perikles Christodoulou, "Das revolutionäre 19. Jahrhundert im Haus der Europäischen Geschichte Brüsselben: Narrativ, Kontext, Objekte”, in: A. Bartuschka – B. Bublies-Godau – E. Thalhofer – K. Wolff – D. Linnemann (szerk.), Die Modernität von 1848/49. Ambivalente Aufbrüche und neue Zugänge zur Revolution, Vormärz-Studien XLVIII (Bielefeld 2025), 429. o.